A hideg Tiszában 16 adventistát kereszteltek húsvétkor Alpáron
Ritka látványosságban volt részük Húsvét vasárnap délutánján 2 óra tájban az alpári strandfürdő környékén összegyűlt hatalmas tömegnek. A kecskeméti adventisták papja 16 adventista férfit és nőt vegyesen keresztelt meg a Tisza dermesztőén hideg vizében, adventista szertartás szerint tetőtől talpig a vízbe mártva. Az adventisták erre az alkalomra a strandhoz egy közel eső házat kibéreltek. Egyik szobában a férfiak, másikban a nők levetkőztek s úgy fehérneműben, az ugyanilyen öltözékben levő papot követték. Természetesen roppant tömeg nézte végig a különös menetet. Az előzőleg még barátságosan sütő napot pont ekkor felhő takarta el, erős borulás volt, nem a legbarátságosabb szélfúvással. Úgy, hogy még a nagykabátba öltözött nézők is dideregtek az egyébként is hűvös Tisza parti levegőben. Gondolható mennyire erősebben érzett a hideg felsőruha nélkül. Pedig a java még ezután következett. Mert a pap, aki alsóruhán kívül csak zokniját tartotta fenn, egyenként, mind a tizenhat megkeresztelendő mezítlábas adventistát, méltóságteljes, szertartásos, komoly léptekkel külön külön odavezette s kezét fogva besétált vele a fagypont körül dermedező vízbe. Amikor derékig ért a víz, megálltak, a pap elmondta a szertartási igéket, melyek szerint az adventista hivő most a keresztelés alkalmával megtisztul bűneitől, egyik kezét fejére tette, másik kezét elől a derekán tartva, törzsét meghajtotta a hívőnek s a nézők őszinte borzongására teljesen megmentette. Majd, amikor pár pillanat múlva a megkeresztelt újra kiegyenesedett, rövid pár szertartásos szó után, kezén fogva, méltóságteljesen visszavezette a házba. Aki igy átesett a szertartáson, odament meg szárítkozott s felöltözött. Mind a 16 férfi és nő átesett ezen a ceremónián s mind a 16 csurom vizesen, tagjaihoz tapadt vékony fehérneműben, dideregve ment vissza. Csak a pap nem látszott fázni, ő már megszokta a különös, erős hideg fürdőt. Meg lehet állapítani, hogy legjobban azok fáztak, akik végig nézték. A száz és száz embernek vacogott a foga a látványtól.
Kecskeméti Közlöny – 1927.04.21 – adt.arcanum.com