A Luther-féle vallási forradalom szabad bibliamagyarázata termelte és termeli manapság is a különféle vallási szektákat. Ezek a szekták csak egyben értenek egyet, a non obedio elvében. Nem ismerik el az Egyház tekintélyét, nem engedelmeskednek Krisztus földi helytartójának, hanem dölyfös makacssággal magukat jelentik ki – tekintélynek s a biblia nekik a minden. Hanem aztán amit a bibliával cselekszenek, igazán szánalmas. Kényük-kedvük szerint csűrik-csavarják, magyarázzák, mert hát mindegyik a bibliából igyekszik a maga igazát bizonyítani. Mivel pedig az igazság egy, a szektáknak pedig se szeri, se száma, a szövegmagyarázat is sokféle és nagyon különböző. Rendszerint erőszakolt, önkényes. A vallási szekták igazi hazája a „szabad“ Amerika. Nincs az a vallásalapító, aki ne találna itt követőkre. Mikor aztán erőre kap valamelyik amerikai szekta, megindul a hívőtoborzás munkája Európában is. Újabban két szekta: a baptista és az adventista dolgozik nagy lendülettel Európában. Sajnos, nálunk is erősen kezdenek tért hódítani. Kapóra jött nekik a háború és a forradalom. A vérvevő háború és a vörösforradalom felforgatták az emberek lelki nyugalmát. A nagy lelki megrázkódtatásokat és a szellemi törtet előre ez a két szekta és nemcsak a magyar fővárosban, élet múló ájulását kiaknázva szinte harciasan hanem a vidéken is egyre növekszik követőik száma. Nagy könnyelműség volna nemtörődömséggel nézni a lelkeknek ezt a megtévelyítését. Minden keresztény embernek be kell állni a mentés munkájába. Az igazság isteni erejével vissza kell hódítani a tévelygő testvéreket. Ezt a nemes feladatot tűzte ki jeles művének céljául dr. Nyisztor Zoltán, aki becsületes őszinteséggel, tiszteletreméltó tárgyilagossággal világítja meg a baptista- és adventista-mozgalom keletkezését, fejlődését és gyűlölködés nélkül cáfolja meg vélt igazságaikat. A lelkiismeretes forrástanulmányok nyomán készült munka két részre oszlik. Az első rész megismertet bennünket a baptista-mozgalom érdekes történetével és a baptisták téves tanításaival, a másodi rész az adventistamozgalommal és az adventista tanokkal foglalkozik. Minket leginkább a hazai mozgalmak érdekelnek. Nyisztor dr. könyvéből megtudjuk, hogy az első magyarországi baptista Rottmayer János asztalos volt, aki 1846-ban érkezett vissza Pestre Németországból több láda vallásos irattal megrakodva. Miszsziója alig járt eredménnyel. A szervezés igazi munkáját Mayer Henrik kezdte meg 1873-ban. Nagy tevékenységet fejtett ki a térítés terén. 1895-ben már 4-5 ezer a baptisták száma. 1905 óta törvényesen elismert felekezet. 1917-ben számuk körülbelül 23 ezer. Híveik az egyszerű, jámbor falusi nép sorából kerülnek ki, egy-egy intelligens ember „megtérése“ szinte fehér holló. Katholikus vidéken átlag nem boldogulnak, református helyeken, főleg elhanyagolt paróchiákon bő aratásuk van. A magyar adventista mozgalom 25—30 éves, tagjaik száma mégis alig üti meg az egyezret. Tevékenységük főleg a fővárosra szorítkozik. Nagyobbára „szombatosok“ néven ismeretesek. Rendkívül tanulságosak Nyisztor értékes könyvének azon lapjai, amelyeken a két szekta tanításaival ismertet meg. A tévelygők önkényes bibliamagyarázgatása, a beléjük oltott csökönyös, vallási fanatizmus szinte lehetetlenné teszi a meggyőzést, bár nem okoz nagyobb nehézséget tanaik cáfolata. Maga a biblia, melyre oly szentül hivatkoznak, a legbeszédesebb, élő, világos cáfolat ellenük. A baptisták tanításai súlyos tévedések, eretnekségek, Krisztus szavának s a történelmi igazságnak meghamisításai; az adventisták vallása a legvaskosabb tévedésekből gyerekes felületességgel és könynyelműséggel* van összetákolva, tanításaik szentírási szavak, mondatok vagy szakaszok naiv, gyerekes elgondolásán alapszanak. Nyisztor sohasem hallgatja el az igazságot, férfias nyíltsággal bizonyít a szekták ellen, de lelkétől távol áll minden szertelenség és gyűlölködő harag, a szekták tagjaiban jobb sorsra érdemes testvéreket lát, akiket vissza akar vezetni a krisztusi igazságos evangéliumi útjára.


NEMZETNEVELÉS — 1925. május 15.
adt.arcanum.com