„Ha ismerné a világ a magyarok ezeréves történetét, többre becsülné ezt a népet, amelyet a világ adventistái megtanultak szeretni és tisztelni“ — Jókai és Mikszáth írásai kiválóan alkalmasak az adventista ifjúság szellemi és lelki nevelésére — mondja az amerikai adventista misszió igazgatója, akinek hatásköre harmincöt nyelvterületre terjed ki“

Miskolc a szekták gyüjtő állomása. Jól megférnek egymás mellett a methódisták a hetednapi adventistákkal és az Üdvhadsereg hívei a „Krisztuishivő zsidók“ parányi csoportjával. Valamennyijük istentiszteletének törzspublikum a van. Hallgatóságuk osztályra, rangra és felekezeti-e való tekintet nélkül azokból regrutálódik, akik az egyik, vagy a másik szekta hitelveire kíváncsiak. Ezért van az, hogy a szekták istentiszteletein több, a vendég, mint a hivő gyülekezeti tag.

A Fábián-uícai imaházban

Most a hetednapi adventisták Fábián-utcai imaháza van az érdeklődés középpontjában. Nemcsak azért, mert Miskolc Kelet magyarországi adventista gyülekezeteinek a székhelye, főképpen azért a nagy . érdeklődés, mert Huenergardt János személyében a miskolci adventista gyülekezetnek világi viszonylatban is számottevő és ismert vendége van. Huenergardt János, amint nevét magyarosan írja és mondja, a hetednapi adventisták amerikai missziójának az igazgatója. Adventista relációban ez nagy rangot jelent és rendkívül széles hatáskört, amely 35 féle nyelvterületre terjed ki. Huenergardt János az Újvilágból jött Magyarországra, amelynek annyira őszinte és igaz barátja, hogy, megtanulta a magyar nyelvet. Most világkörüli úton van, hogy a hetednapi adventisták nagyarányú szociális és népjóléti akcióit megszervezze. A miskolci adventisták Fábián utcai imaházában beszélgettünk Huenergardt misszió igazgatóval Magyarul folyt a szó. Mindenek előtt az adventisták hitelvei felől intéztem hozzá kérdéseket. Nincsen körvonalazott és leszögezett hitvallomásunk, mivel felekezetűnk felfogása az. hogy minden hitvallási forma a bibliai igazságokban való fejlődésnek gátat vet. Hitvallomásunk ennélfogva az egész ó és újszövetség.

Küzdelem a szesz-nikotin és narkotikus szerek ellen

Az adventista mozgalomról esett ezután szó. Elmondotta Huenergard igazgató, hogy ő az amerikai nem angol nyelvterületeket szervezi. Harmincöt különböző nyelvterületen munkálkodik. A missziós munka a legnagyobb rangú és leggazdagabb nem angol amerikai polgártól, a munkás kolóniák bérrabszolgájáig terjed. Ma már 350 ezer lelket számlál a világ adventistáinak a száma. 1840 körül kezdődött el mozgalmuk, melyet a szentírás tüzetesebb tanulmányozása hívott életre. Majd ezeket mondotta: A kereszténység vallja Krisztus második eljövetelét és a végítéletet, tehát az apostoli hitvallást. Mi adventisták is valljuk és hisszük, csakhogy mi a szombatot ünnepeljük. Az Isten törvényeit tanulmányozva ugyanis felismertük, hogy sem a Krisztus, sem az apostolok nem változtatták meg a tíz parancsolatot és ennek folytán nincs joga a kereszténységnek mást. m in t a szombati napot megünnepelni. A mi hitelveink szerint ennek a tagadása ellentétet jelent a tízparancsolattal. Az a feltevés ugyanis, hogy Krisztus feltámadása után a vasárnapot kell ünnepelni, csak feltevés. Az adventisták amerikai terjeszkedéséről beszélt, ezután Huenergardt igazgató. Amerikában vagyunk a legnagyobb számban mondotta. De vannak testvéreink a világ minden táján. Az óceánon innen és az óceánon túl. Testvéreinknek mindenhol szabad a vallás gyakorlata. Még Romániában is. Magyarországon minisztertanácsi határozat alapján szintén szabadon működhetnek az adventista gyülekezetek. Magyarországról csak a legjobbakat mondhatom. Nincs is oka annak, hogy terjeszkedésünket mesterségesen akadályozzák. Mi nem ártunk senkinek. Harcolunk «szesz, a nikotin és a narkotikum szerek élvezete ellen« Aki gyülekezetünk tagjai közül ezen alapvetőtörvény ellen vét, saját magát kirekeszti tömörülésünkből. Teljes lelki és testi tisztaságot kívánunk gyülekezetünk tagjaitól. Fő az egészség ez a mi jelszavunk. A vallásiak mellett szociális téren is tevékenykedünk. Svájcban, Németországban, Angliában. Hollandiában, Franciaországban, de főképpen Berlinben fejlett egészségvédelmi intézményeink vannak. Amerika minden jelentősebb városában szanatóriumunk van és bennük adventista orvosi kar és ápoló személyzet. Fő törekvésünk, hogy Magyarországon is kiépítsük a magunk szociális és egészségvédelmi szervezetünket. Magyarország területén, ahol gyülekezeteink működnek, most is megindult a szegénysegélyezés. Minden gyülekezeti tag ugyanis, szociális és anyagi ellátásban részesül. Betegség és munkanélküliség esetében nem hagyjuk elesni testvéreinket.

Az emberevők között is…

Az adventista lelki élet keresztmetszetét tárta ezután elénk az amerikai misszió igazgatója. Arról beszélt, hogy az emberek körében ma nagyobb a lelki szükség. A világ romlottsága provokálja ezt. Ennek tudatában az adventista gyülekezetek imaházainak ajtaja mindenki előtt tárva van- Európában éppúgy, mint Amerikában, Ausztráliában és Afrikában, a világ minden szögletéiben, még az emberevők között is ott vannak az adventista misszionáriusok, akik a lelkiélet terén hatalmas munkát végeznek. Amerikában hét nagy adventista kollégium van, ezekben nevelik a többi keresztény egyházak lelkészeivel teljesen egyenlő képzettségű prédikátorokat és gyülekezetvezetőket. Most újabb felfelé ívelés előtt áll az adventista hitéleti és szociális mozgalom. 1930 májusában lesz San Franciskóban az adventisták világkongresszusa, amelyen Oroszország vételével, valamennyi állam adventistáinak a delegáltjai részt vesznek.— Oroszországban üldözi a szovjet az adventista prédikátorokat, akárcsak a keresztény egyházak és a zsidó egyház lelkészeit. Nem adnak számunkra útlevelet, úgyhogy a szovjet területén élő adventista prédikátorokkal teljesen elveszett minden kapcsolat. A z adventisták folytatja a korszellemmel haladnak. Jól látják, hogy a modern világ egész sereg új problémát vet fel. Nagy evolúció korszakában élünk, abban a században, amelyben a modern eszmék a kereszténység sarkigazságait kétségbe vonják.

A hit nem lehet el értelem nélkül *•

Fel kell tehát készülni a hitvédelemre. Ennek útja: a gondolkodás. Mert bár a brit lelki vonás, mégis nem lehet el értelem nélkül, elmélkedésre kell tehát ösztönözni a briteket.

A magyar fájdalom

A magyar fájdalomról, az ijesztően sokasodó magyar sebekről beszélgettünk ezután: — Megtanultam a m agyarok nyelvét és ismerem történelmét. Ez az ország, ahol éveket töltöttem , az én második hazám. Ismerem gyönyörű irodalmukat. Szeretném Jókai és Mikszáth írásait is angolra fordítani. Ennek egyik célja az adventista ifjúság nevelése volna. Tudniillik, mi adventisták nem járunk színházba, moziba, mert a színházban színre kerülő darabok erkölcsi levegője és a mozikban elő adásra kerülő darabok cselekménye és feltálalása összeférhetetlen a mi lelkivilágunkkal. Viszont Jókai és Mikszáth írásai pompásan szolgálnák ifjúságunk lelkinevelését és pótolnák a színházat és a mozit, amely mi tűrés tagadás, mégis csak egyik legnagyszerűbb eszköze a látókör bővítésének és a fantázia fejlesztésének. Amerikában egyszer fehér színházat alapítottunk, megbukott. Bár 365 országban 265 nyomdában 35 nyelven gyártjuk a mi külön irodalmi műveinket, mégis érezzük a m i erkölcsi felfogásunknak megfelelő színházi és mozi előadások hiányát. Mondotta az adventista világmisszió igazgatója, aki ezzel a mondattal fejezte be mondanivalóját: Ha ismerné a világ a magyarok ezeréves történetét, bizony többre becsülné ezt a népet, amelyet mi adventisták, bármilyen nyelvterületen éljünk is, megtanultunk szeretni és becsülni.


REGGELI HÍRLAP 1929.11.26